Milyen problémákkal fordulhatsz hozzánk?

II. Evészavarok

Az evészavarok spektrumába több, az evéshez kapcsolódó zavar is sorolható: az anorexia nervosa, a bulimia nervosa, az obesitas (elhízás), és a kényszeres evés, túlevés is.
Az evészavarok közös jegyei: a testképzavar, a hízástól való félelem és a testsúlycsökkentő viselkedés.

A bulimia kritériumai:
1.    Visszatérő falási epizódok. A falási epizódra mindkét alábbi pont jellemző:
-    Adott (például kétórányi) időtartam alatt olyan mennyiségű étel elfogyasztása, amely biztosan nagyobb, mint amennyit a legtöbb ember megenne hasonló időtartam alatt és hasonló körülmények között.
-    Az epizód alatt jellemző az étkezés feletti kontrollvesztés (pl. olyan érzés, hogy nem tudja abbahagyni az evést, vagy nem tudja kontrollálni, hogy mit és mennyit eszik).
2.    A súlygyarapodás megakadályozása érdekében ismétlődően alkalmazott kompenzáló viselkedésformák, mint önhánytatás, hashajtók és vizelethajtók használata, beöntés vagy más módszerekkel való visszaélés, koplalás, vagy túlzott testgyakorlás.
3.    Mind a falás, mind a kompenzáló viselkedésformák hetente legalább kétszer és legalább három hónapon át jelentkeznek.
4.    Az önértékelést túlzottan befolyásolja a test alakja és súlya.
5.    A zavar nem kizárólag az anorexia nervosa alatt jelentkezik.

Az evészavaroknál három fő jellemző személyiségvonás figyelhető meg: a perfekcionizmus, a kényszeresség és az impulzivitás.

Csoportjainkban egyre inkább megjelenő probléma az evészavar. Egyik hozzánk járó történetének rövid összefoglalását olvashatjátok:

young-people-eating-disorders„Éva gondolatai 16 éves kora óta folyamatosan „a diéta, és a fogyás körül forogtak…”. Az étellel nem tudott egészséges kapcsolatot kialakítani, „minden érzésemet az ételekben fejeztem ki, ez töltötte ki a gondolataimat, egyszerűen ezzel töltöttem ki az életemben levő űrt.” Az állandó –sikertelennek megélt- diétázás mellett heti több alkalommal voltak falásrohamai, melyek után gyakran hashajtót használt, a vékonyság központi kérdéssé vált életében. A falásrohamokat az értéktelenség, kilátástalanság, társtalanság, üresség, kudarc érzése váltotta ki és az, hogy „…nem vagyok elég jó…”. A bulimia mellett volt időszak, amikor a munkafüggősége vagy a társfüggősége dominált. A szerváltások során a falásrohamai megszűntek, ám a kényszeres gondolatok az evés-nemevés körül, a soványság, mint központi kérdés, valamint a külső fontosságára helyezett erőteljes hangsúly nem. Függőségét a kín, gyötrelem és fájdalom szavakkal jellemzi, függő önmagát pedig reményt vesztettnek, boldogtalannak látja.”

A felépülés ebben az esetben is hosszú folyamat, de lehetséges! Az első lépés az absztinencia kialakítása lehet, mely evészavar esetében az evés kényszerességétől való tartózkodás. A csoportjainkon segítséget kaphatsz abban, hogy kialakítsd és megtartsd az absztinenciát, valamint, hogy érzéseidet közelebb engedd magadhoz.

In: Rátz Krisztina szakdolgozata (Hogyan lehet egészséges kapcsolatot kialakítani a viselkedési függőség tárgyával? Felépülés a munkafüggőségből, társfüggőségből és a bulimia nervosából)

Az Alapítványnál Egyéni konzultáció, illetve csoportos foglalkozások keretén belül lehetőséged van arra, hogy segítséget kapja a problémáid megoldásához. Részletekért kattints ide >>>